BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Öt év alatt kettészakadhat az eurózóna

A Bloomberg kolumnistájának vélemények szerint a közös európai deviza csak akkor élheti túl az államadósság csapdát, ha a finanszírozó országok szorosabb felügyeletet vezetnek be.

A hitelező országoknak, élükön Németországgal, szigorúbb felügyeletet kellene gyakorolniuk az eurózóna működése felett, ez kellemetlen következményekkel járna az adóssággal küzdő államokra nézve.

Miközben a dél-európai tagországok a deficittel küzdenek, az eurózóna tagjai számára egyre nehezebb a szolidaritás szellemében tevékenykedni. A szolidaritásnak ára van, az ellenőrzést az északi országok, elsősorban Németország tartja a kezében.

A Bloomberg elemzésében rámutat arra, hogy jelenleg a német pénztárca nagyságától függ az eurózóna sorsa. Ha az északi államok prosperálnak, a déliek pedig továbbra is az adósságcsapdával küzdenek, akár öt-tíz éven belül kettészakadhat az eurózóna.

Az euró tegnap kilenc éves mélypontra esett a dollárral szemben, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász pedig úgy nyilatkozott: a mesterségesen megszabott 3 százalékos hiánycél taszítja "W" alakú recesszióba az EU-t.

Brendan Brown a Bloombergen megjelenő korábbi vélemény cikkében úgy fogalmaz: az európai pénzügyi válság mértékét nem pusztán a kontinens csődközelben lévő országainak száma jelzi, a monetáris unióba vetett hit halott. Az EKB jelenleg egy kétszeresére nőtt, 2 ezer milliárd eurós mérleggel gazdálkodik - Brown szerint vandál módon - és a gyorsuló gazdasági növekedés alatt a túl sokáig alacsony tartott kamatlábakkal a buborékok kialakulását segíti elő. A Mitsubishi UFJ Securities International vezető közgazdásza szerint a következő gazdasági ciklus rövid és durva lesz.

Brown emlékeztet arra, hogy az euró bevezetésekor az általános hit az volt, hogy az EKB a Bundesbank korábbi szerepét tölti majd be az európai polgárok számára: biztosítja az erős deviza előnyeit anélkül, hogy az erős tagállamoknak támogatnia kellene a gyengéket. Ez az idealizmus már a hitelválság 2007-ben jelentkező első rezgéshullámaikor megsemmisült. Brown szerint ekkor kiderült, hogy a 2003 és 2006 közötti monetáris lazítás, majd az azt követő két évben megvalósított mega-likviditás nélkül talán nem alakult volna ki a tagállamok adósságválsága.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.